Ááá csak egy átlagos nap! - America

Hy, America vagyok, Hermész lánya, amit le se tagadhatnék. Előre figyelmeztetlek titeket, hogy sokan mondanak rólam sokfélét azok a dolgok nem feltétlenül igazak! Amit tény ként kell kezelni. Van egy ikertesóm, akivel szinte mindig tépjük egymást, gyönyörű vagyok ezért sokan szeretnek engem és sok barátom van. No meg persze kicsit sem vagyok egoista. Á dehogy! Imádok mindenkivel szívózni és aki az én ellenségem, az már áshatja is a sírját. Ennyi elég is rólam, nézzük ezt az átlagos napot!
A tegnap este eléggé összefolyt, annyi rémlik, hogy felelsz, vagy merszeztünk és Tomas megcsókolta Emmát, amin személy szerint nagyot röhögtem. Kábé ennyi volt meg az előző napi kis bulinkból, szóval ne kérdezzétek, hogyan kerültem a mólóra gatya nélkül. Mindenestere feltápázkodtam és kűzködve ugyan az őrült másnapossággal, de visszasétáltam a bungallónkba. Még senki nem volt fent, ami alól persze csak az Apollónosok voltak kivételek. Bevettem egy aspirint lezuhanyoztam, magamra vettem egy fürdőruhát és rá normális mindennapi viseletet. Miután ezzel megvoltam kimentem egy kicsit levegőzni, azt terveztem, hogy lefekszem valahova napozni. Számításaimat azonban áthúzta Midnight félre nem ismerhető hangja.
- Mare! Kheirón hívat minket! - kiáltotta. Lassan komótosan odasétáltam hozzá, mint akinek semmi gondja, baja nincsen. 
- Miért is? - kérdeztem flegmán, a nem túl jó állapotban lévő Nighttól. Nem lehet, túl jó a nappal kelni, egy kiadós buli után. Azért valamilyen szinten összekapta magát, ugyanis nem bűzlött a tegnap elfogyasztott italainktól.
- Honnan a fenéből tudjam? Nekem is úgy szóltak.
- Háát akkor, asszem idővel megtudjuk. Figyelj Night, mi történt tegnap este?
- Minden merésre, vagy felelésre nem emlékezhetek én se. - mondta röhögve.
- Azt mondjuk elmondhatnád, hogy mégis hogyan kerültem a mólóra nadrág nélkül.
- Ja, az egy vicces story Chris és Thomas cipelt oda, miután kidöltél. Az alkoholos filctől én meg Emma mentettünk meg. - mondta megintcsak röhögve. Én egyszer kinyírom azt a két srácot. Ám a bosszúm kifejtésére már nem maradt időm, mert elértünk a Nagy Házhoz. Beléptünk a tábor fő házába ahol Kheirón fogadott minket és éppen valakivel beszélgetett. Akit nem tudtam azonosítani.
- Jó reggelt! - mondta Night.
- Jó reggelt! - mondtam én is. Erre táborvezetőnk felénk fordult és enyhe fejcsóválással jelezte, hogy nem értékeli ma reggeli állapotunk.
- Szervusztok! - monda végül és közelebb intett minket. - Ő itt Ryan. Ma érkezett a táborba, de ennek ellenére én már találkoztam vele, csak még nem járt a táborban.
- Sziasztok! - mondta és csábos mosolyt villantott,a mitől hányingerem lett.
- Szia. - mondtam azért végül. Night is hasonlóan tett.
- Légyszíves vezessétek körbe a táborban újdonsült lakónkat! - mondta Kheirón. Ezen leakadtam, de láthatóan Night is meghökkent.
- Nem azért Kheirón, de nincs valaki más erre a feladatra, mert félre ne értsd, őő kedves..
- Ryan. - segítette ki Nightot.
- Az. Szóval félre ne értsd, de van jobb dolgom is, mint téged itt vezetgetni. - fejezte be mondandóját barátnőm.
- Nos akkor Midnight, remélem el tudod halasztani roppant fontos teendőid, és Americával együtt körbevezetnétek végre Ryant. - mondta a táborvezetőnk.
- De..- kezdtem volna bele én is, de Kheirón egy mozdulattal leintett minket.
- Mozgás! - kegyetlen az élet. Állapítottam meg magamban, miközben közrefogtuk Ryant és kisétáltunk a Nagy Házból. Szép lassan elindultunk az edzőtermek felé, mikor kék szemű és fekete szemű barátunk először megszólalt.
- És lányok, ti kinek vagytok a gyermekei? - kérdezte.
- Én Apollónnak. - mondta Night.
- Én meg Hermésznek. Figyelmeztetésül mondom, hogy akár a gatyádat is lelopom rólad úgy, hogy észre sem vesze, szóval ne szívózz velem.
- Máris gyatya nélkül akarsz látni, Hiszen még csak most találkoztunk. - mondta kaján vigyorral a képén. Erre egyszerre lendült én és Midnight keze és újdonsült barátunk megismerhette a pofon félvérmódrát.
- Fú basszus erősek vagytok! - mondta a fejét simogatva.
- Még szép. - motyogta Night és elővett egy csikket, majd meggyújtotta. Szóval, vagy tényleg volt jobb dolga, mint ez, vagy csak szimplán bejön neki Ryan.
- Ezek itt az edzőtermek. - mondtam körbemutatva.
- Ha kell pár különóra, akkor Sophiet ajánlom, mint tanár, de vigyázz az első perctől csorgatni fogja rád a nyálát.- mondta Night.
- Igaz. - mondtam.
- Lányok nem nézitek ki belőlem, hogy profin bánok karddal és íjjal? - kérdezte megintcsak azzal az undorító vigyorral a képén.
- Nem. - vágtam rá, mire barátnőm felröhögött.
- Hát akkor menjünk tovább, mondjuk megmutatjátok a bungallóm? - kérdezte
- Aha persze, kinek a gyereke vegy? - kérdeztem.
- Zeusz. - Erre mind a ketten megtorpantunk és próbáltuk felfogni az elhangzottakat.
- Hát akkor az lesz a te házad. - mondta Night és lelépett. Szuper itthagyott ezzel az undorító nőcsábásszal.
- Akkor mehetünk. - mondtam és elindultam a Zeusz bungalló felé, mikor megláttam Angelt, amint egy csontváz cicával játszik. Hádész lánya így megteheti. Nem is ezen akadtam fennt, hanem azon, hogy Chris a Zeusz bungllóból jött ki alsógatyában. Ott egyedül Sky lakik, szóval ez egy jó kis pletyka téma lesz nekem erre a napra. Sétáltunk tovább, mikor egy nyilvessző süvített el mellettünk. Mathewhoz tartozott a kósza nyíl. A következő pillanatban már csak azt láttam, hogy Night fenéken billenti Matthewet és ordibálni kezd vele.
- Mi van itt őrültek háza? - kérdezte Ryan. Boldogan rámosolyogtam és közöltem vele.
- Áá dehogy, ez csak egy átlagos nap!- ezekkel a szavakkal búcsúztam ujdonsült Zeusz csemeténktől.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése